Beszámoló a HAT-KP-1-2023/1-001178 pályázathoz

Tanulmányi kirándulás hetedikesnek – Barangolás Székelyföldön

HAT-KP-1-2023/1-001178

 

A Határtalanul! program keretében négy napos tanulmányi kiránduláson vettünk részt, mely során Erdélyben tettünk egy körutat.

Az iskola elől indultunk, és első állomásunk helyszíne Nagyvárad volt, ahol a Kanonok-soron áthaladva a legnagyobb barokk stílusban épült templomot, a  római katolikus székesegyházat tekinthettük meg. Innen utunk a téren található Szent László szoborhoz vezetett. Egy rövid sétával a Püspöki Palotához érkeztünk, a látogatói központban megnézhettük Szent László hermáját, mely egy fej-ereklyetartó, amely I. László magyar király koponyájának egy darabját tartalmazza és a magyarság, valamint a magyar katolicizmus egyik legfontosabb történelmi ereklyéje. Innen egy ortodox templomon át a város főteréről nyíló Fekete Sas-palota volt a következő úticélunk, melyet a Városháza megtekintése követett. A téren láthattuk I. Ferdinánd román király szobrát, majd utunk folytatódott Kolozsvárra. Itt első ízben Mátyás szülőházához látogattunk el, ahol koszorúztunk is, majd a Szent Mihály-templomon keresztül a Mátyás-szobrot csodálhattuk meg, mely hírneves uralkodónk, Hunyadi Mátyásnak, Kolozsvár szülöttének 1902-ben állított szobra.  Első szálláshelyünk Magyarlónán volt, ahol este még ellátogattunk a helyi református templomba, ahol a harangozó néni sok érdekességet mesélt az ottani hitéletről, valamint a templombelsőről.

A Tordai-hasadék mentén haladva a Tordai Sóbányában nyitottuk a második napot.  Ez a világ leglátványosabb ember alakította föld alatti területe és egyben a leghíresebb turisztikai látványosságok egyike. A bátrabbak lépcsőn, a kényelmesebbek lifttel közelítették meg a barlangban található tavat. Ezután Szejkefürdőre, a Mini Erdély Parkba látogattunk el. Ez egy egyedülálló multikulturális, tematikus makettpark, melyben Erdély legfontosabb történelmi épületeinek kicsinyített mását tekinthettük meg, valamint mindenki felülhetett a kisvasútra, mely egy körutat tett a parkban. Székelykapu-soron vezetett utunk Orbán Balázs sírjához, ahol elhelyeztük az emlékezés koszorúját. A nap lezárásaképpen egy fafaragó mester vezetett minket végig a következő szálláshelyünk, Nyikómalomfalva legérdekesebb székelykapuin keresztül műhelyébe, ahol mi magunk tehettünk össze egy félkész székelykaput, valamint kipróbálhattuk a fafaragást is.

A következő nap reggelén útba ejtettük Tamási Áron síremlékét Farkaslakán, ahol elhelyeztük az emlékezés koszorúit.  A Tamási Áron sírja melletti Milleniumi Emlékparkban, a tizenhárom aradi vértanú emlékére állított kopjafák között talált helyet magának az első székelyföldi Trianon-emlékmű, melyet  2010. június 6-án avattak fel Farkaslakán. Miután kigyönyörködtük magunkat Korondra vettük utunk, ahol különböző mesterségekkel ismerkedhettünk meg. Forgószínpad szerűen vettünk részt ezeken a foglalkozásokon. A Szász Méhészetben egy orvos biológus hölgy kalauzolt el minket a méhek világába, valamint 12-féle mézet kóstolhattunk meg. A taplászat mesterségről megtudtuk, hogy kihalófélben lévő szakma, mely a 100-150 éves fákon nőtt gombák, úgynevezett taplók felhasználásával készít dísz- és használati tárgyakat. A harmadik műhelyben Ravasz János fazekas mester, valamint felesége mutatta meg a mesterség csínját-bínját. Láttuk, hogyan korongozik a mester, valamint kipróbálhattuk a díszítőelemek felvésését agyagedényekre. Hasznos, nem mindennapi információkkal lettünk gazdagabbak.

A délutánt Székelyudvarhelyen töltöttük, ahol a Szoborparkban rögtönzött rövid ismertető, valamint a Wass Albert szobor méltó megkoszorúzása után tettünk egy sétát a református templomba, ahol Pitó Zsolt lelkész úr mondott nekünk pár érdekességet a templomról, az ottani hitéletről.

Az esti órákban egy táncházi forgatagon vehettünk részt, mely először döcögősen indult, de könnyen  ráéreztünk a népzene, a néptánc varázsára, melyben nagyban szerepet játszott a Boróka Táncegyüttes 3 segítő fiatalja is. Ez volt az utolsó esténk Erdélyben, amikor is közösen, egymást átkarolva énekeltük a székely himnuszt és persze a Nélküledet.

Az utolsó, negyedik Erdélyben töltött napunk során is több nevezetességet számba vettünk: többek között a Fehéregyházán 1849. július 31-én utoljára látott Petőfi Sándor emlékművet, valamint tovább haladva utunkon a segesvári Óratornyot, és Dracula szülőházát is. Az 1642-ben épült Diáklépcsőn is felgyalogoltunk, a fedett lépcső a vár főterétől a várhegyre vezetett.

Összességében egy tartalmas, mozgalmas kiránduláson vehettünk részt, mely során rengeteg felejthetetlen új élménnyel, tapasztalattal, ismerettel gazdagodhattunk.    

Hozzászólások